Szintén a témához tartozik.

A Kurtuluş Müzesi az interaktivitásra helyezi a hangsúlyt: itt nincsenek hagyományos vitrinek sárgult dokumentumokkal. Ehelyett érintőképernyők, multimédiás termek, az első inönüi csata résztvevőinek élethű viaszszobrai, sőt, a korszak dokumentumfotóival ellátott szelfiző sarok is található. Ez a formátum a 1919–1923-as függetlenségi háború történetét felnőttek és gyerekek számára egyaránt érthetővé teszi.

1921-ben ebben a kúriában szállt meg İsmet İnönü, az első inönüi csata török haderőinek parancsnoka. Pontosan ez a történelmi kapcsolat tette az épületet ideális helyszínné a múzeum számára: a ház nem csupán illeszkedik a korszakba, hanem annak közvetlen résztvevője is volt. A 2015–2016-os restaurálás visszaadta a kúriának történelmi megjelenését, megőrizve az eredeti szerkezetet.

A megnyitó időpontját szándékosan választották meg: október 29. – a Török Köztársaság napja. 2016-ban ünnepelték a Török Köztársaság kikiáltásának 93. évfordulóját. A Kurtuluş Müzesi szimbolikus ajándék volt a város számára az állami ünnep alkalmából, hangsúlyozva a függetlenségi háborúban elért győzelem és a köztársaság megszületése közötti kapcsolatot.

İsmet İnönü – katonai és államférfi, aki 1921 januárjában az első inönüi csatában vezette a török csapatokat. A görög csapatok felett aratott győzelem ebben a csatában hatalmas stratégiai és morális jelentőségű volt a fiatal köztársasági hadsereg számára. Később İnönü Törökország második elnöke lett, és hosszú évekig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. A csata is az ő nevét viseli.

Az első inönüi csata 1921 januárjában zajlott le Eskişehir környékén. Az İsmet İnönü parancsnoksága alatt álló török csapatok vereséget mértek a görög haderőre, amely az első világháború után megszállta Anatólia egy részét. A győzelem bebizonyította, hogy a Mustafa Kemal Atatürk vezette nemzeti felszabadító hadsereg képes szembeszállni a túlerővel rendelkező ellenséggel. Ez a csata az 1919–1923-as függetlenségi háború egyik fordulópontjává vált.

A múzeum két emeleten helyezkedik el. Az első emeleten található egy interaktív gyermekrészleg érintőképernyőkkel, valamint egy fotóterem, ahol a korszak dokumentumfotói láthatók. A másodikon négy tematikus terem található: a „Karikatúra-terem” 1919–1923 közötti magazinokból származó szatirikus rajzokkal, a „Stratégiai terem” térképekkel, taktikai vázlatokkal és İsmet İnönü, Fahrettin Altay és Mehmetçik viaszszobrokkal, az „Újságterem”, amely a háború sajtóban való megjelenését mutatja be, valamint a „Bemutatóterem”, amelyben a megszállás kezdetétől a köztársaság kikiáltásáig tartó időszakot bemutató kronológiai kiállítás látható.

Igen, a „Karikatúra-terem” (Karikatürler Odası) még a komoly történelmi múzeumok mércéje szerint is ritkaságnak számít. Itt az 1919–1923 közötti humoros folyóiratokból származó rajzokat állítottak ki: szatírák a megszállókról, Ahmed Tevfik pasa kormányáról és a függetlenségi háború ellenzőiről. A szatirikus sajtó, mint elsődleges történelmi forrás – egy szokatlan és nagyon informatív nézőpontot nyújt a korszakra.

Igen, a múzeumot kifejezetten családok számára alakították ki. Az első emeleten külön gyermekrészleg található érintőképernyőkkel, ahol a történelmet játékos, interaktív formában mutatják be, anélkül, hogy túlterhelnék a látogatókat száraz tudományos szövegekkel. A viaszszobrok és a multimédiás termek is nagy népszerűségnek örvendenek a gyermekek és a tinédzserek körében.

A múzeumba való belépés általában ingyenes vagy jelképes összegű belépődíj ellenében lehetséges – a múzeum alapítója az Eskişehir-i Nagy Városi Önkormányzat. A feltételek azonban változhatnak, ezért a látogatás előtt érdemes a legfrissebb információkat az Eskişehir-i Önkormányzat hivatalos honlapján ellenőrizni.

Az Odunpazarı negyed Törökország egyik legszebb történelmi városrésze, ahol a 19. és a 20. század elejéről származó fából épült kúriák sorakoznak. A Kurtuluş Múzeumtól pár lépésre található a Çağdaş Cam Sanatları Müzesi, Törökország első kortárs üvegművészeti múzeuma. Az egész negyedet kényelmesen bejárhatja gyalog fél nap alatt, összekötve a két múzeum látogatását egy sétával a történelmi utcácskák között.

A látogatásra legalkalmasabb időszak a tavasz és az ősz. Ezekben az évszakokban kellemes a hőmérséklet az Odunpazarı-ban való sétához, és a turistaforgalom is lényegesen kisebb, mint nyáron. Maga a múzeum egész évben nyitva tart, így télen is érdemes ellátogatni ide – különösen, ha kifejezetten a történelmi kiállítások miatt érkezik.

Igen, az 1922–1923-as lausanne-i konferencia a függetlenségi háború eseményei mellett szintén szerepel a múzeum átfogó koncepciójában. Az interaktív képernyők és a „Prezentációs terem” a megszállás kezdetétől a Lausanne-i békeszerződés aláírásáig és a Török Köztársaság kikiáltásáig terjedő időszakot öleli fel, így egy látogatás alatt teljes képet adhat az adott korszakról.

A látogatást hétköznapra tervezzék: hétvégén Odunpazarı különösen népszerű a helyiek és a turisták körében, a negyed ilyenkor nagyon zsúfolt lehet. A múzeum megtekintésére 1–1,5 órát szánjanak, ha nyugodtan szeretnék bejárni az összes termet. A nyitvatartási időt az Eskişehir városháza hivatalos honlapján ellenőrizzék – a nyitvatartási idő és a belépési feltételek változhatnak.

Isztambulból a legkényelmesebb a Hızlı Tren gyorsvonattal utazni az Istanbul Söğütlüçeşme vagy a Pendik pályaudvarról – az út körülbelül 1,5–2 óra. Ankarából a vonatút körülbelül 1,5 óra. Autóval Ankarából – körülbelül 230 km az O-21-es úton, az út körülbelül 2,5 óra. Eskişehir vasútállomása a város központjában található.

A vasútállomástól Odunpazarıig gyalog körülbelül 15–20 perc, taxival pedig 5–7 perc az út. Az Eskişehir EGO városi buszjáratok szintén összekötik a vasútállomást a történelmi negyeddel. Ha van rá idő, a vasútállomásról induló séta lehetőséget nyújt a város megtekintésére és a környék megismerésére.

A múzeum a Mestanoğlu Halil-kúriában található, gyalogosan is könnyen megközelíthető távolságra Odunpazarı többi történelmi látnivalójától. A 39.76444, 30.52361 koordinátákat használja tájékozódásként, vagy írja be a „Kurtuluş Müzesi” nevet a navigációs rendszerbe. A közelben található a Çağdaş Cam Sanatları Müzesi – könnyen észrevehető, így tájékozódási pontként használható.

Kezdje az első emeleten: ismerkedjen meg az interaktív gyermekeknek szánt területtel és az adott korszak általános hátterével az érintőképernyők segítségével, és készítsen magáról egy fotót a dokumentumfotókat bemutató teremben. Ezután menjen fel a második emeletre, és járja végig a négy tematikus termet: a karikatúrák termet, a viaszfigurákkal berendezett stratégiai termet, az újságtermet és a kronológiai kiállítást. Ez az útvonal átfogó képet ad az 1919–1923 közötti eseményekről.

A múzeum után érdemes sétálni egyet a történelmi negyedben: a 19. és 20. század fordulójáról származó faépületek olyan hangulatot teremtenek, amelyben a függetlenségi háború története különösen élénken érezhető. Látogasson el a szomszédos Çağdaş Cam Sanatları Müzesi-be – Törökország első kortárs üvegművészeti múzeumába. A két múzeum megtekintése és a negyedben tett séta kényelmesen elfér egy délutánban.

Ha érdekli a függetlenségi háború története, az utazás előtt érdemes megismerkednie İsmet İnönü életrajzával és az első inönüi csata lefolyásával – ez segít majd a kiállítás mélyebb megértésében. Az elsődleges források kedvelőinek ajánlott magukkal vinni a „Nutuk” fordítását – Atatürk 1927-es beszédét, amelyben Eskişehir és İnönü fontos szerepet játszanak.